Skellig

PMU

2009-08-11T22:37:00.007+02:00

Muszáj megosztanom valamit Veletek. Valamit, ami inkább az álmokban és a valóságtól elrugaszkodott filmekben van jelen. Egy teljesen idális életérzést, a "szeretve vagyok, boldog vagyok" életérzést. Persze ez így furán hangzik, de talán ki tudom fejteni, úgy hogy te is megértsd. :)

Szóval, van a Psyche Me Up, ami röviden összefoglalva azt jelenti, hogy egyetemisták egy csoportja heti rendszerességgel tart pszichológiai foglalkozásokat budapesti gimnáziumokban. Nyárra megszervezték a PMU tábort, ami egy hihetetlen élménnyel tette gazdagabbá a résztvevőket.
Teljesen idegen emberek jöttek el, talán ugyanabból a suliból ketten-hárman, szóval nem igazán ismertük egymást. Első nap még mindenki elég feszült volt, reggeli ötös kelés, négy óra utazás, meleg, ismeretlen emberek... Aztán beindultak a programok és olyan szinten összerázták a közösséget, hogy én ilyet még nem láttam. Mintha egy idilli történetbe csöppentem volna. Az önismeret fejlesztés és az önkifejezés volt a tábor fő témája.. de az emberek annyira egymásra voltak hangolódva, bármilyen programban szívesen részt vettek, csupán a társaság miatt.. Senkiben nem volt egy csöpp rossz indulat sem, szinte meg lehetett ragadni a törődést, a szeretetet a levegőben. És nem voltunk többek pár életreéhes idegen kamasznál.
Ha valaki kicsit szomorú volt, azt rögtön három oldalról megragadták és felvidították, mindig mindenki körül volt valaki, lényegtelen volt, hogy fiú-e vagy lány, idősebb-e vagy fiatalabb...Ez nem számított, csak egyszerűen jól éreztük magunkat. Ha bárkinek ölelésre volt szüksége minimum ketten bepattantak elé és megszorongatták. Kölcsönösen boldoggá tettük egymást. Ezt az állapotot pedig mindenki megérdemelné, hogy így teremtsünk egy jobb világot. :)

Hús

2009-05-12T22:55:00.000+02:00

Ezúton is szeretnék boldog születésnapot kívánni Kemény Husinak! :)

A haverom a párom

2009-04-27T21:40:00.005+02:00

A mai napot a Margitszigeten töltöttem "szerelmes" párok társaságában. Azért tettem idézőjelbe, mert ők valójában egy baráti társaság egymásra talált részei. Mondjuk, ahogy a történetekből hallottam itt mindenki megtalál mindenkit, amiből aztán annyi feszültség és hisztéria volt, van, lesz, hogy a "baziranagyon frusztráló" is enyhe kifejezés. Főleg nekem, aki csak belecsöppent ebbe.

Én nem azt mondom, hogy ők rossz emberek, vagy nem kedvelem őket, csak nekem furcsa, egy (az én világomban elképzelt) baráti társaságba nem férnek bele az ilyen dolgok. Meg ugye a veszekedések.. Teljesen szét tudják szedni a közösséget.

Na, a lényeg, amit akartam mondani... Szóval ennek a társaságnak az összéb tartozó részeivel voltam ma. És hát igen.. Azért meglátszik egy kapcsolaton, ha az a bizonyos másik eredetileg a haverom volt és az is, hogy az eddigi közös barátok szétváltak enyémre meg tiédre. Mert ugye az embernek a barátaival is kell lenni a bizonyos másik nélkül és ezt elég nehéz megvalósítani, ha nagy részben közösek.

Szóval a környezet már megvolt, nézzük a magát a szerelem részét. Hát, nemtom.. Ez az előbbiek miatt se lehetne a legjobb, de itt még hozzá jön a sok ki nem mondott érzés/szó, a büszkeség, az unalom, a megbántás és a múltbéli sérelmek. Na, meg talán a butaság is. Ha pasi lennék és a barátnőmmel nem lehetne őszintén beszélni, mert folyton megsértődne, ezzel persze leéget a haverjaim előtt és úgymond szétugrasztja a barátainkat is, akik az idegenekkel együtt (aki például én voltam ma) kurva kényelmetlenül érzik magukat, akkor én úgy elküldeném arra a bizonyos helyre, hogy vagy észhez térne vagy szakítana. És lássuk be, mindkettővel jobban járnék.
Engem ez nagyon zavart. Könyörgöm legyen már annyi intelligánciája valakinek, hogy tudjon szeretni és ehhez megfelelően viselkedni.

Amúgy jól éreztem magam. :)

2009-04-25T21:42:00.002+02:00

- Mama, nem láttad a tablettáimat? Az volt ráírva, hogy e-c-s-t-a-s-y.

- Francba a tablettáiddal. Nem láttad a sárkányt a konyhában?!

Vizsga

2009-04-23T21:53:00.001+02:00

A lehető legjobb eredményt értem el. :)

Buli van, yeah.

Ismeretlen hívás

2009-04-22T06:41:00.003+02:00

Tegnap direkt lefeküdtem hamar, hogy ki tudjam aludni magam a mai szóbelimre.
De hát kedvenc játszópajtim, az élet, közbeszólt. Mert, miért ne szivatna meg életem egyik fontos napján.

Hajnali fél egykor csörög a telefon. Na, gondoltam magamban, biztos valaki véletlenül hívott.
És megláttam a számot. Ajajj, ez nem lehetett véletlen. És visszacsörgettem.

Megfelelő magyarázat lehet, hogy sokkos állapotba kerültem félkómásan, de nem igazán emlékszem a következő húsz percre. Azon kaptam magam, hogy kinnt ülök a fürdőben, remegek, mint még soha és amikor lehajoltam megsimogatni a kutyámat, valami sósat éreztem a számban.

Bazmeg én sírtam, de anélkül, hogy sírtam volna. Fel sem fogtam, csak ömlött a könnyem, miközben totál higgadt fejet vágtam. Aztán még órákig nem tudtam elaludni.

Sejtettem, hogy ezen majd egyszer át kell esnem, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar megtörténik. Csak úgy egyszerűen felszakadtam belül és baromira fájt.

2009-04-21T14:14:00.000+02:00

Hopp, jött egy léggömb amit három kézzel megragadva továbbszállok egy magasabb hegységre.

Hug

2009-04-20T19:44:00.000+02:00

Beteg vagyok, de akkor is édi.

Három

2009-04-20T16:17:00.002+02:00

3 éve várok.

Habár nem ez a legjobb szó rá, mert a napjaim nem annak jegyében teltek, hogy úristen valamikor bekövetkezhet és jajj mennyire várom már. Inkább ilyen lappangó várakozás... Vágyakozás. Arra, hogy esélyem legyen esélyt kapni. Novemberben majdnem megtörtént, de az nem lett volna a legmegfelelőbb "pillanat". Azt hiszem ez a szombat az lesz. Annak kell lennie.

És most örülnöm kéne, egyenesen kiugranom a bőrömböl, de valahogy nem bízom önmagamban és... Félek. Attól, hogy ezalatt a három év alatt már elmulasztottam azt az esélyt és ezzel fogok szembesülni.
Vagy attól, hogy minden összejön és azt pedig el se tudnám hinni.

Sikerülni fog, sikerülni fog, sikerülni fog, si...

2009-04-19T11:49:00.003+02:00

Vicces, hogy az iTouch mindenre jó, csak a blogger.com nem engedi, hogy blogot írjak vele.

Péntek este féltízkor álltam egy elhagyatott fóti buszmegállóban, tegnap pedig kőbánya drogos gettó negyedeit jártam be és nem emlékszem hogyan jutottam haza. Ezt hívják teleportnak vagy mi, nem?

Roham

2009-04-16T22:20:00.006+02:00

a, Sírnom kell.
b, Mi?
a, Sírni fogok.
b, Komolyan? Gyere hallgassunk Chasing Cars-t és feküdjünk le a padlóra.. Így sírhatunk együtt.
a, Te jól vagy?
b, Gyere már.
...
a, Baszki, ez nem megy.(szakadok a röhögéstől)
b, Nekem se. (röhög) Próbáljuk másik számmal.
...
a, Így se. Nem tom abbahagyni a röhögést.
b, Pill, teló.

Szóval ez azért vicces, mert még soha nem éreztem ilyet. Görcsbe rándult a gyomrom és zokognom kellett, de egyszerűen csak röhögni tudtam. Volt benne némi keserűség is, mert ez egy bazi groteszk helyzet (mmint nem a földönfekvős-zenehallgatós, hanem ami miatt sírnom kellett)... De egyszerűen csak nevettem. Kinevettelek Téged, magam és ezt az egész "folyamatot". Hiszen minden második szavaddal az előző ellen beszélsz.
Aztán öklendezni kezdtem. Hánynom kellett az eseményektől, a párbeszédektől amiket az emlékek felszínre hoztak.
Vagy csak túltelítettem a szervezetem az egészségre ártalmas dolgokkal.

Degu

2009-04-13T09:38:00.002+02:00

Tegnap volt öt éve, hogy meghalt a degum.

Ez csak így beugrott. Fura, mi?

Költözés

2009-04-12T18:52:00.003+02:00

Többek között ez is egy fontos dolognak számít (visszatekintve az elmúlt egy évre), főleg, mert egész tavaszi szünetben az új házunk körül intézzük a dolgokat.

Várom, mert rámfér a környezetváltozás és azt hiszem rendeződnek nagyjából a zűrök is, amik eddig körülvettek.

Tegnap teraszt bontottunk. És kétezer! cserepet kellett az udvarra hordanunk. Rendesen szétszabdaltam velük a kezem. Mármint én csak pakoltam, azért a kisherkulesek nem emelgetik a talicskát. :)
Aztán összeszereltem anyámmal az étkezőt. Azóta is fáj a csuklóm a sok csavarozástól. :(
Ma pedig a konyhabútorral szenvedtünk egy sort, de meglepődtem magamon, mert kiigazodtam a tervrajzon, és most baziranagyon büszke vagyok magamra. ^^

Most el kéne kezdenem az előrehozott angol érettségire és az osztályzó vizsgára tanulni.

Ó jee.

Szélsőségek

2009-04-12T17:42:00.003+02:00

Najó. Az normális, hogy legszívesebben az arcodba üvölteném gyűlölettel, hogy: "Normális vagy?? Fel tudod egyáltalán fogni mit művelsz?"

Mint egy ötéves gyerek. Lerombolod a homokvárat, mert te már mással akarsz játszani, aztán majd később visszaépíted, hamár nem kell a bicikli vagy a kismotor.

Bazmeg a logikádat.

Szösszenet

2009-04-11T22:32:00.003+02:00

Baszki...Most visszaolvastam jó pár bejegyzésemet és már értem miről beszéltek az emberek. xD

Hát ha nem ismerném magam, akkor nem sok jót gondolnék ennek a blognak az írójáról.

Azt hiszem, az, hogy másképp kezdtem látni a világot valamikor régen..Az itt full depresszióként tükröződik. Pedig nem is, tényleg nem, azért nem fogok fel mindent ilyen szörnyen és szeretem értékelni a kis dolgokat és pillanatokat is.

És hát az elmúlt egy évem? Talán ezt a szót még nem is használtam: csodálatos volt. De most fáradt vagyok, úgyhogy megyek alszom. Nem nevezném ezt "visszatérésnek", de ha újra kedvet kapok hát hajrá. Csak mostantól valahogy máshogy, realistábban? Pozitívabban? Akár.

Meaningless

2008-10-04T22:04:00.002+02:00

Lényegtelen mit mondok, igaz? Hisz a szavakat nem te éled meg, a gyötrő emlék pedig nem a tiéd.
Az egészet egy szóban megfogalmazni egyszerű: unalom. Vagy nem teljesen. Nem tudom. Szeretem a kihívásokat, de az egész annyira kiszámítható, hogy belefáradtam. Mindegy, magam sem tudom mit akarok ezzel, azt hiszem összezavarodtam. Nem vagyok képes ezt a kavargó nagy semmit szavakba önteni.

Back

2008-08-01T19:16:00.002+02:00

Huh. Visszatértem, vagy mi. Mostanában kaptam a sok szart a nyakamba, szóval nem igazán foglalkoztam azzal, hogy ide írogassak.
Csak úgy röviden összefoglalnám mit értek ezalatt:

Apámat nem rég műtötték.
Anyukámnál rákot diagnosztizáltak.
Mindemellett egy válás kellős közepén vannak.
Az újonnan szerzett " pótapuka" pedig kurvára kikészít.
És mivel van egy öcsém is, akit az egyfolytában dolgozó apám és az orvoshoz rohangáló anyám nehezen tud ellátni... Tehát rám maradt az egész.

Most előre-hátra dőlöngélek és mondogatom, hogy ez életem legeslegszarabb nyara. ^^,

Családváltás

2008-05-02T09:00:00.003+02:00

Tegnap alkalmam volt megismerni az új családomat. Ezalatt anyám pasiját és a fiát értem. Persze apám meg itthon sír, hogy neki milyen rossz. Minek most kezded el? Lettél volna apa az elmúlt 16 év során bazmeg..
Szóval visszakanyarodva az új családra. A pasi erőltetett poénjait leszámítva jófej. A srác pedig minden várakozásomat felülmúlta.. Tudtam vele normálisan beszélgetni.

Tök jó nekem, nem?

2008-04-24T20:55:00.000+02:00

Huh, na kiváncsi vagyok mi lesz ennek a vége.

Rom

2008-04-19T21:20:00.003+02:00

Olyan rosszul vagyok. És ez most nem siránkozás vagy bármi ahhoz hasonló. Egyszerü tény. Miattad. Miatta. Miattam.

Áh, értelmelen szar az egész.
Mindennap összedöl valami, és ebböl a törmelékböl már csak romot tudunk építeni.

Úttesten

2008-03-29T13:08:00.002+01:00

[öcsém és én] *Elindulnak piros lámpánál, majd a közeledő kocsisort látva megálnak az úttest felénél.*
[keresztanyám] Hé, gyertek vissza, ne mászkáljatok az úttesten!
[mellette álló öregbácsi] Tessék, itt a botom.

..hát, köszi.

Lépések

2008-03-26T16:53:00.000+01:00

Minden lépésemet a könnyeid kísérik. Megszabják az utam, már látom a következő foltot, tudom hova kellene lépnem. De ez így nem helyes, én nem fogom ezt tenni.

Felőlem pofán vághatsz vagy lilára szoríthatod a kezem, mint a múltkor. De nem fogok neked engedelmeskedni, nem fogok sírni, nem leszek gyenge.

Csak annyit adok fel érted, amennyit te is feladsz értem. Semmit.

Problémák

2008-03-21T22:19:00.002+01:00

Idegesítenek az emberek. Néznek, beszólnak, ottvannak mindenhol.

Egyszerűek, bénák, ugyanolyanok, ostobák, nagyarcúak a semmire, stílustalan nyomorékok.

Ha hasonló problémákkal küzdesz, keress meg és barátkozzunk össze. (Ez nem egy szexhirdetés.)

Tűz és víz

2008-03-04T14:38:00.004+01:00

Huh, erre is rég jártam.

Azóta semmi és mégis minden történt. (Ez értelmes?)
Csak úgy vagyok és mégsem létezem.
Szabadnak érzem magam, de semmit sem tehetek. Összetörve, boldogan.

Szóval két egyszerre teljesen ellentétes részből áll a jelenlegi időszakom. Néha fájt, hogy nem tudom ide leírni, amit érzek, ami történik, de úgy gondoltam jobb magamban lerendeznem. Most meg itt vagyok és nem tudom mit írjak.

És az az érzés.. annyira akarsz valamit, de nem tudod mit, viszont amikor belebotlasz, akkor biztosan tudod, hogy ezt kerested. (Nem, sajnos nem botlottam meg.)

Megvan.
Annyira primitíven működünk, hogy napokig ezen röhögtem.
Mindenki szeret kapni.. vagyis mindenki csak kapni szeret, de vannak kivételek, akik adni is. Tegyük fel, hogy ma adok neked valamit, az teljesen mindegy, hogy mit, csak adok, önszántamból. Te ennek nagyon örülsz, mert kaptál valamit.
Viszont holnap már nem adok ennyit, csak a felét. Erre te mit veszel észre az egészből?
Nem azt, hogy ma a semmi helyett kaptál valamennyit, hanem, hogy a tegnapi helyett ma feleannyit kaptál.

Mindegy, faszság az egész.

MUTASSATOK EGY KURVA EMBERT AKI SZERINT A FÉLIG ÜRES POHÁR FÉLIG TELE VAN!!!

körlevél

2008-01-30T12:23:00.000+01:00

Azért vicces tud lenni, amikor "haggyatok a kibaszott körlevelekkel" becenevű emberek leveleivel van tele a körlevél mappám. T_T

Heath Ledger

2008-01-23T12:49:00.000+01:00

Áprilisban lett volna 29 éves.

Körforgás

2008-01-19T21:06:00.000+01:00

Én tényleg saját magamnak kreálom a szart, mégha akaratlanul is.
Amikor emberek között vagyok, legtöbbször nem tudok rájuk koncentrálni, teljes egészben ott lenni velük, a világomban kalandozom, mert az biztonságosabb.

Amikor pedig egyedül vagyok, végtelenül magányosnak érzem magam, amiért nincs mellettem senki. Vagyis igazából azért, mert Te nem vagy mellettem.

Csak a üresség éget belülről. Amikor azt hiszem már teljesen felemészt, eszeveszett nevetésbe kezdek és őrültnek nyílvánítom magam. Ilyenkor felállok és emberek közé megyek.

Végtelen körforgás, ha?

Báthory Erzsébet

2008-01-17T18:45:00.000+01:00

Hasonló beszámolót olvastam a horrormúzeumban, még az év eleji osztálykiránduláson. Gondoltam megosztom veletek. ^^

Erzsébet (1560-1614) alakját már férje életében is sötét homály övezte. Okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek.
Ma a köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott praktikáiról ismert. Állítólag egyszer úgy megütött egy szolgálót, aki az úrnő haját fésülte és megrántotta, hogy annak kiserkent a vére és Erzsébet kezére fröccsent. Úgy látta, a bőre megszépült tőle. A fiatalság titkát keresve megölte a lányt és megfürdött a vérében. Később szüzek vérét vette, akiket a legalkalmasabbnak talált ilyen célra.
Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, megkorbácsolta, megcsonkította és megkínozta, majd a lábuknál fellógatva őket, vérüket vette. Állítólag ivott is a vérükből, kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből.
Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában akadémiát létesített női szeretőjével és az ideküldött lányokkal hasonló módon végzett. Elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki.
Emellett leszbikussága miatt általános utálat övezte, áldozatait gyakran erőszakolta meg, és a nekrofília sem állt messze tőle. Sőt.

[forrás:wikipédia]

És még azt mondják, hogy a mi generációnk az elmebeteg.

Aktív

2008-01-10T19:28:00.000+01:00

Nem kötekedésnek szánom, de ki a faszt érdekel, hogy Beckham pöcse a fekete alsógatyás képen kisebb, mint a fehéren?

Démonok II.

2008-01-06T18:31:00.000+01:00

Eleinte fel sem tűnt, hogy nem egyedül vagyok a szobámban. Csak azt vettem észre, hogy valami nálam erősebb összenyomja a személyes terem és a maradék űrt kitölti az erejével. Az ágyam végében feküdt, láthatatlan volt, de mégis tudom hogyan nézett ki, mert valamit babrált a fejemben és láttam a gondolataimban. Nem csak a külsejét, az igazi énjét is.
Olyan volt a kisugárzása és a modora (ami az arckifejezésén látszott), mint Skelligé david almond könyvében. (Valószínűleg én akartam, hogy ilyen legyen.)
Ő is természetfeletti lény volt. De neki volt ereje, nem fenyegetett vele csak tudomásomra adta. Hatalmas ereje volt, ugyanakkor biztonságot is sugárzott. Miután láttam a külsejét ez volt az első két dolog amit éreztem. Majd szívdobogást hallottam. Azt hittem az enyém az, de az én szivem gyorsan vert az ijedtségtől. Az a dobogás pedig lassú volt. Akaratomon kívül lelassította az én felgyorssult szívverésem a saját ütemére. Magam sem tudom miért, ezekután megmozdult és hátrébb lebegett(ment?)..Aztán egyik másodpercröl a másikra eltűnt.

Ez történt kábé két hete, tegnap is láttam egyet, de ő nem lépett kapcsolatban velem, csak leült az ablakpárkányomra és figyelt.

Basszameg mikorfogoktudniezektőlaludni?

Horoszkóp

2008-01-03T16:23:00.000+01:00

Az Ön holnapi horoszkópja: Sok virágot kap, még több dicséretet. Mindenki csak Önröl beszél!

Ilyen egy szép temetés.

Valóság

2008-01-02T17:26:00.000+01:00

...és ha már a valóság túl tökéletlen, akkor rohanni kell a valótlanba, hogy azt tökéletesnek képzeljük vagy hagyni, hogy tökéletesnek képzeltesse magát..

Hajnali kettőkor

2007-12-30T02:21:00.000+01:00

[én] Az egyik msn partnerem 39mp híján egy óráig volt fönn.

~

[én] Unatkozom, na.

[com] :D

Karácsony

2007-12-24T00:00:00.001+01:00

Boldog Karácsonyt Mindenkinek! =)

Problem

2007-12-22T19:41:00.000+01:00

Hogy ezek mindent meg tudnak magyarázni. XD

Üzenőfal

2007-12-11T17:48:00.000+01:00

Omen, ha ezt olvasod, akkor gyere fel msnre.

Tudom, ez nem üzenőfal, deazérmérne?

Kérdőív

2007-12-11T17:24:00.000+01:00

Ma ki kellett töltenünk valami pszichológiai tesztet osztályfőnökin.
Az első része az iskolai erőszakról szólt, amiben a fő kérdések a "bántod az osztálytársaid valamilyen módón" a "bántanak az osztálytársaid valamilyen módon" és a "bántod a tanáraid valamilyen módon" voltak.
Végülis innen csak az a lényeges dolog maradt ki, hogy a tanárok bántanak-e minket. Szerintem egy kiszemelt tanuló folyamatos megalázása igen is annak számít. Főleg, mivel látom, hogy a gyerek idegroncs lett a megaláztatásoktól.
De ismerjük el, valószínűbb, hogy mi verjük a tanárokat.

A második részben pedig állításokra kellett "igaz" vagy "nem igaz" választ adni.
Én az igaz mezőt ikszeltem annál a mondatnál, hogy: Szerintem baj van az agyammal.

Soha nem veszítjük el egymást

2007-12-11T17:02:00.000+01:00

December tizenhetedikén lesz két éve, hogy megismertem a TH-t. Ez olyan események sorozatát indította el az életemben, amiket a pokolra kívánok, de sajnos együtt kell élnem a ténnyel, hogy megtörténtek.
Szóval unalmamban belehallgattam az első albumukba (Rette mich, Gegen meinen will, Wenn nichts mehr geht stb...) és olyan szörnyen boldogtalannak éreztem magam mint még soha. Tudom, hogy akkor változott meg minden és legbelül éreztem, hogy akkor még milyen boldog voltam. Éreztem azt, akit voltam és meg tudnék halni érte, hogy újra ott lehessek és elkezdődjön az egész előlről.
Újra meg akarlak találni. Újra megismerni és soha többé nem elengedni azt, aki akkor voltál.

Csak ezt a részt hallgasd meg és tudni fogod miről is beszélek:

Ha már semmi sem megy többé
Egy angyallá változok - csak neked
És minden sötét éjjelen megjelenek
És akkor elrepülünk messze innen
Soha nem veszítjük el egymást

Emlék

2007-12-09T18:02:00.000+01:00

Nem akartam, de kényszerítettem magam, hogy emlékezzem. Fájdalmat okozva, de muszáj volt, mert az emlékeink tartanak életben.
Aztán hirtelen bezárult a kapu és onnantól fogva képtelen vagyok rá.
Nem tudok Rád emlékezni.
Már ennyi sem maradt belőled.
Pedig valamikor tökéletes volt.
Volt idő, amikor csak mi léteztünk és a kettőnk által teremtett tökéletes világ, ami kizárt mindenki mást.
Volt idő, amikor a tökéletes csendben hallgattunk, mert ennyi is elég volt.
Volt idő, mikor még hittem benned és az életben, amit adtál.
De tévedtem, amikor abban bíztam, hogy van helyed számomra.
Életem legnagyobb tévedése volt, amikor elhittem neked, hogy örökké.

Az emlékezés helyett már csak a tiszta gyűlölet maradt.

A legtökéletesebb dolog

2007-12-03T16:52:00.000+01:00

Éveken át Téged hibáztattalak, azért, amit elvettél tőlem. Megöltél minket.
Most már tudom, én voltam a hibás, amiért sohasem mondtam, hogy a barátságunk volt a legtökéletesebb és a legfontosabb dolog az életemben.

Labda

2007-11-30T17:50:00.000+01:00

A kutyámnak jó érzéke van a focihoz. Csak kár, hogy egy szőlőszem a labda.
Hogy kerül hozzá? Én adtam neki, mert szépen nézett.

Így leszek legközelebb kedves..

Bird

2007-11-27T21:34:00.000+01:00

Park

2007-11-26T17:04:00.000+01:00

Régi történet

2007-11-19T20:15:00.000+01:00

Tegnap kaptam egy körlevelet To:To:To:érdekes történet címmel. Ha nem az küldte volna, aki küldte, akkor azonnal kitörlöm, de valami belülrúl azt súgta, hogy olvassam el.
Egy srácról szólt, akit egy cigánybanda megtámadott a nyugatinál és végül természetesen szarrá verve ő volt a hibás.
Gondolom ismerős a történet, ugyanis ez Loydi 2005-ös sztorija.

Csak érdekesnek találom, hogy két évvel később körlevél lett belőle.

Domino Day

2007-11-16T22:04:00.000+01:00

Ritkán szoktam leülni a tévé elé, mert nem igazán tud lekötni a győőőzike, a barátok közt vagy egyéb műsor. (Helyszínelők rul'z.)
Most leültem domino dayt nézni. Húsz perc alatt az alábbi kérdések merültek fel bennem:
Hogy tudták így elkúrni, bazmeg?
Miért azt kell bámulnom, hogy a Lilu a pánk hajával pofázik, ahelyett, hogy a dominókat mutatnák?

Mióta van koffein tartalmú testápoló?

Star

2007-11-14T19:24:00.000+01:00

Kimerültség, Amerika etc.

2007-11-14T19:17:00.000+01:00

Nem is emlékszem mikor voltam utoljára ennyire fáradt. Voltam egyáltalán valaha? Az agyi aktivitásom a nullához közeli.

Az amerikai út pedig teljesen kiment a fejemből. Elmentünk arra a megbeszélésre, de nem igazán tetszett a csaj beszámolója. Szerintem ő sem akarta, hogy tetsszen. Szóval ötlet elvetve.

Határok

2007-11-13T15:16:00.000+01:00

Mitől lenne jobb, ha a szemedbe vágnám azt ami ..hmm a fáj egyáltalán nem megfelelő szó, a bánt sem. Akkor bántott, most csak simán foglalkoztat. Változtatna bármin is a megannyi kimondott szó? Én komolyan a kierőszakolt szavakkal akarok sebet gyógyítani?
A lehetetlent megpróbálhatom, megpróbálhatjuk újra is újra. Egy kicsit sikerül is, de megéri, ha közben többet veszítünk?

Hol van a határ a képzelet az álom és a valóság között?

Miracle

2007-11-12T19:39:00.000+01:00

Júúúj, ma esett a hó.

Meg tegnap is.

Ez eszméletlen.

Ilyen még nem volt! Gyorsan postold a blogodba.

16

2007-11-10T22:29:00.000+01:00

Vészjóslóan tornyosulnak a fejem fölött a tizenhatodik születésnapomat jelző felhők.

Azt hiszem az időt úgysem tudom megállítani. Visszatekerni meg végképp nem.

Macska-Egér

2007-11-10T21:35:00.000+01:00

A macska köztudottan azért játszik az egérrel, még mielőtt megölné, hogy a szerencsétlen ízletesebb legyen a félelemtől megnövekedett vércukorszintje miatt.

Jelenlegi helyzetben szeretnék én lenni a cirmos, de ez ki van csukva.

Kosármeccsen

2007-11-10T18:11:00.000+01:00

[én] Anya, az a gyerek (rámutat) szokta mondogatni a többieknek, hogy megüsssseleeeeek?
[anya] Igen, ő.
[én] Hát, látszik a stílusa a fején. Jó nagy gyökér lehet.
[anya] Az anyja ül a másik oldaladon.

Ismeretlen érzés

2007-11-09T21:31:00.000+01:00

Tegnap álmomban egy számomra eddig teljesen ismeretlen érzés jelent meg.
Egyszerre voltam iszonyatosan boldogtalan és a világ legboldogabb embere is. Egyszerre volt meg mindenem, amit csak kívánhatnék és egyszerre voltam egy senki, akinek semmije sincs.
Ugyanakkor mégsem voltam ugyanaz az ember. A "jobbik" énem vakon szerelmes volt, olyan dolgokat látott, amik valójában nem is léteztek. A "rosszabbik" pedog haldoklott, mert ez a bizonyos jobbik elszakította a számára legfontosabb dologtól. Ő is szerelmes volt, de nem volt vak. Tisztában volt az imádott lény minden hibájával, a benne rejlő gonoszsággal, nem egy olyan teremtménynek látta, aki nem is létezik.
De ez a teremtmény mégis a boldogabbat választotta, pedig nem is érdekelte a boldogság, nem szerette azt az embert, csak a boldogtalanba akart belerúgni.
Mind a ketten tudták, hogy ez csak egy színjáték, de mégis így tűnt tökéletesnek az egész. Abban a pillanatban, hogy a boldog harmadik kilépett volna a képből ez a tökéletesség megszűnt volna és valósággá vált volna. Ők ennek a tökéletességnek éltek, mégha ez belül meg is ölte őket egy kicsit. Nem akartak szembesülni azzal, hogy ez nem létezik.

Démonok

2007-11-09T15:32:00.000+01:00

Pár napja meglepetésszerűen eltűntek a démonaim.
Nem mondanám, hogy harcolnom kellett velük. Olyan békesség féle volt köztünk, de valójában zavart a jelenlétük. Felesleges is volt szerintem.
Aztán durr. Eltűntek. Nem érzem őket sehol. Nincsenek itt. Nem fenyegetnek, nem figyelmeztetnek, nem kelek föl éjszakánként többször is miattuk.
Mégsem változott semmi. Nem érzem magam se többnek, se kevesebbnek, se magányosabbnak.
Talán minden nap változtam egy kicsit, és most elértem arra a szintre, hogy az, aki voltam, meghalt. Ezért a démonaim fogták magukat és tovább álltak.

Darabokra

2007-11-07T17:29:00.001+01:00

Nem tudom, hogy mit vársz, vagy, hogy egyáltalán vársz-e valamit.
De azt tudom, a szívdobogásod, a légzésed, a jelenléted kimondhatatlanul hiányzik. Itt mélyen legbelül üres vagyok.
Darabokra esem. Nélküled.

Angolok magyarul?

2007-11-06T21:23:00.000+01:00

Me of us one? (Mi a **** van?)
Kate no mud touch cow one a bock Ron tool. (Két nomád tacskó van a bokron túl.)
Tape at war you one a fun. (Tépett varjú van a fán.)
Hole one a wait say? (Hol van a WC?)
What can there (Vadkender)
Kitchen get neck (Kicsengetnek)
This no all (Disznóól)

Filmes busz

2007-11-06T20:20:00.000+01:00

[ő] Nézd, az ott egy filmes busz, tudtad?
[én] Igen? De jó.
[ő] Szeretsz?
[én] Ez most hogyan kapcsolódik a buszhoz?
[ő] Szóval nem. Nem baj, majd egyszer biztosan fogsz.
[én] Jön a villamos.

Elmeállapot

2007-11-05T17:13:00.000+01:00

Az elmúlt pár napban azt próbáltam elérni, hogy sikerüljön kiűzni az összes gondolatot a fejemből, vagyis sikerüljön a semmire gondolni. De aztán fel kellett adnom, mert beláttam, a semmi is valami, és ezt a valamit nem tudom megkülönböztetni a többi valamitől.

Ezzel a jelenlegi elmeállapotomat akartam tükrözni.

Lightning

2007-11-04T22:59:00.000+01:00

Forced Life

2007-11-01T22:11:00.000+01:00

[én] Legyél Hannibal Lecter, úgyis szerelmes vagyok a tinikarakterébe.
[forced life] Kár, hogy belé és nem belém. (ikszdéikszdéikszdé) Túl öreg hozzád.
[én] De pszichopata és azokat mindig is kedveltem.

(update: Nem is öreg hozzám.)

Idézetek II.

2007-11-01T19:48:00.000+01:00

"Ha a barátságos felszín alá nézünk, tomboló háborút látunk. Háborút az irányításért. Irányítás. Az emberek kivételes taktikákat képesek alkalmazni, hogy megszerezzék. Néhányan a megtévesztést választják, míg mások az egyenes csalást. Vannak akik zsaroláshoz folyamodnak. Miért küzdünk ilyen keményen az irányításért? Mert tudjuk: Elveszíteni annyi, mint mások kezébe helyezni a sorsunkat. És mi lehetne veszélyesebb?"

"Mindenki szeret eljátszani a hiszékenységgel néha napján. Néha azt képzeljük, hogy bizonyos kapcsolatok sokkal jelentősebbek, mint amilyenek valójában. Alkalmanként, szerepet játszunk el, hogy meggyőzzük magunkat titkaink nem is annyira szörnyűek. Igen, az elhitetés-játszmája egyszerű. Először magadnak kezdesz hazudni. És ha eléred, hogy mások is elhiggyék a hazugságokat győztél."

"Néha az életben, azok, akikről azt hittük örökké mellettünk lesznek, elhagynak. És ha ez bekövetkezik, elképesztő milyen messzire mennénk el, hogy visszakapjuk őket."

"A kamerák egyszerű eszközök, melyet képek rögzítésére terveztek. Képek, melyek többet mondanak el rólunk, mint amiről tudunk. Emlékeztetnek miket a hosszú útra, ami magunk mögött van, a szeretteinkre, akik velünk utaztak; azokra, akiket elveszítettünk az úton és azokra, akik ránk várnak az úton. Igen, a kamerákat képek rögzítésére tervezték.
De valójában, sokkal többet rögzítenek.. A legbámulatosabb pedig, hogy a kamerák csendben és tisztán felfedhetik előttünk álmainkat. Álmokat, melyekről nem is tudtunk."

Idézetek

2007-10-31T20:58:00.000+01:00

"A halál elkerülhetetlen, egy születéskor nekünk tett ígéret. De mielőtt az ígéret betartatik, mind azt reméljük, hogy valami történik velünk. Akár a romantika mámora. A gyereknevelés öröme. Vagy egy nagy veszteség fájdalma. Mind reméljük, hogy olyat tapasztalunk ami értelmet ad életünknek. A baj csak az, hogy nem minden életnek van értelme. Néhányan úgy töltik földi idejüket, hogy az oldalvonalon ülnek, várva, hogy valami történjen velük... míg nem túl késő."

"Olykor a válaszok az élet legnagyobb kérdéseire el vannak temetve még nagyobb hazugságok alá. Lehetetlen felfogni, milyen erős a szeretet. Életben tarthat ínséges időkben. Vagy motiválhat rendkívüli áldozatok hozatalára. Rákényszeríthet rendes embereket, hogy a legsötétebb tetteket kövessék el. És jóval azután, hogy már nem vagyunk, a szeretet megmarad, beleég emlékeinkbe. Mindnyájan keressük a szeretetet, de néhányunk, miután ráleltünk, azt kívánjuk, bár ne tettük volna."

"Miután kimondtunk valamit nem lehet visszavonni. A kár már megtörtént. Igen, minden egyes nap újabb hazugságokat szül. A legrosszabbak azok, amiket magunknak mondunk elalvás előtt. A sötétben suttogjuk, bemeséljük magunknak, hogy boldogok vagyunk. Vagy hogy a másik boldog. Hogy meg tudunk változni. Vagy hogy majd a másik meggondolja magát. Meggyőzzük magunkat, hogy képesek vagyunk együtt élni bűneinkkel, vagy hogy tudunk élni a másik nélkül. Igen, minden elalvás előtt, hazudunk magunknak reménytelen reményben, hogy ha el jő a reggel, minden valóra válik."

"Mindannyian másért tiszteljük a hősöket. Néha a bátorságukért. Néha a merészségükért. Néha a jóságukért. De legtöbbször azért, mert egyes alkalmakkor, mind a megmentésről álmodunk. Persze, ha nem jön a megfelelő hős, néha, magunkat kell megmentenünk."

"Az életben nem változtathatsz azon, ami már megtörtént, sem az embereken. Az élet egy utazás, mely sokkal jobb, ha van egy társunk. Mégis, a legjobb szándékunk ellenére néhányunk elveszíti a társát az úton. És ekkor az utazás elviselhetetlenné válik. Az emberi lény, sok mindenre lett tervezve, de a magány nem tartozik ezek közé."

Blog Addiction

2007-10-31T16:16:00.000+01:00

67%

Free Missouri Dating

R.I.P.

2007-10-30T15:47:00.000+01:00

Kórház

2007-10-27T21:13:00.000+02:00

Tegnap bementem, magam sem tudom, miért. Frászt kapok a kórházaktól, mert ezek a helyek azért vannak, hogy legyen hol meghalni. Számomra túl valóságosak.

Szóval látnom kellett egy embert, ahogy magatehetetlenül fekszik az ágyában és artikulálatlan hangokat ad ki.
Látnom kellett anyám arcát, ahogy ráeszmél, hogy a sok évnyi gondoskodást (gyk. a nő anyja helyett anyja volt) már nem lesz képes visszaadni az idő hiánya miatt.

Ma megint bement. Én nem mentem. Képtelen voltam rá. Az orvos azt mondta, a lehető legrosszabb fajta agyvérzést kapta. Végső stádiumban van.

Agyvérzés

2007-10-25T20:49:00.000+02:00

Most kaptam a hírt, hogy az egyik ismerősünk (Már vagy két hónapja kórházban van. Fullad, magas a cukra, de az orvosok nem tudják, miért.) agyvérzést kapott és lebénult.
Mindehhez hatvan éves.

Szörny

2007-10-25T19:31:00.000+02:00

Anyám azt mondta, hogy ő nem egy szörnyeteget akart felnevelni.
Nem tudom melyik fáj a jobban: az, hogy ilyet mondott vagy az, hogy igaza van.

Még tovább

2007-10-23T19:17:00.000+02:00

Fogalmam sincs, mit vártam.

Csak reméltem, hogy más lesz.

De nem.

Ugyanúgy megáztam, mint eddig bármikor máskor.

Mégis segített.

Hitet adott.

Valami más volt, azért nem vettem észre, mert nem volt mit. Tudnom kellett volna, hogy más érzés, de csak utólag esett le.

Talán mégis van még tovább, talán van még egy új esély.

Hullámok

2007-10-22T15:15:00.000+02:00

Az élet nem is olyan fárasztó, ha megülsz a hullámai hátán.

Most nagyon kapaszkodom.

Keep inside forgotten

2007-10-19T20:02:00.000+02:00

Ő ezt mondta. Pont így mondta. Felejtsd el, engedd el, ezt kell tenned. De ne szakítsd ki. (Végülis minek töltenék hónapokat az űr beforrasztásával?) Maradjon meg legbelül, de elfelejtve. Legyen veled úgy, hogy már nincs többé.
Beszéljek veled, miközben nem hallak? Tényleg ezt akarnám? Nem, de legbelül megmaradsz. Nem teljesen, egy kicsit megcsonkítva, egy kicsit átformálva, hogy könnyebb legyen.
Aztán egy nap azt fogom észrevenni, hogy van valaki más, akinek szüksége van erre a helyre és akkor kiszakítalak, kegyetlenül.

Porckopás

2007-10-19T19:01:00.000+02:00

A jobb térdemben. Igen, fáj.
A combcsontom nem fejlődött ki rendesen, ezért nem tartja meg a térdkalácsom, ami hajlításkor oldalra fordul. Nem nagyon, kicsit, mert a combizmom megtartja, de így is sikerült elkoptatnia a porcot. Szóval három hónapig gyógyszert szedek és nem tudom meddig kerékpározom. Szerencsére a sportot nem kell abbahagynom.

Bejegyz

2007-10-16T12:47:00.000+02:00

Jó, hogy az embert mindig érik kellemes meglepetések. =)

"Egyetlen egy valódi, hardcore emó ismerősöm van. Nőnemű, tizenévei második felében jár. Nem vagdossa ereit, nincs beleesve egy fiúbanda énekesébe sem.
Kitárja a világ előtt gondolatait, de nem kéri, hogy figyelembe vegyék őket. Nem panaszkodik, tényszerűen közöl minden vérfagyasztó, fájdalmas igazságot. Nem könyörög, hogy megértsd, hogy vígasztald, hogy elfogadd. Mindezek mellett az egyik legértelmesebb személy, akit valaha megismertem. Mióta először beszéltem vele, tisztelem őt, mindezektől függetlenül is."

Ilyen szépen még senki sem definiált. Én is szeretlek Husi. ^^

Own World

2007-10-15T20:55:00.000+02:00

Hosszas tépelődés után bevallottam magamnak, hogy rengeteget ártottam magamnak a saját világom létrehozásával és fenntartásával. Évekig azon ügyködtem, hogy tökéletes és erős legyen. Nem vettem észre, gátként növekedett a valóság és köztem, engem szépen körbefalazva. Senki sem érhet el, senki nem találhat meg. Ugyanakkor ezektől a falaktól nem érzékelem, a valóságot, ijesztő, hogy mennyire nem. Az álmaimnak élek, amik talán nem is léteznek. Beteges módon rettegek a felnőtté válástól. Nem akarok ott állni az egész világ előtt és küzdeni egyfolytában.

Beutaló

2007-10-15T20:46:00.000+02:00

Ma elmentem a háziorvoshoz, hogy adjon beutalót a sportkórházba, mert ég, szúr meg minden baja van a térdemnek. Holnapra kaptam is, úgyhogy most minden hudejo.
Amikor bementem, mondtam a pasasnak, aki rendelt, hogy a doktornő elvileg délelőtt írt nekem egy beutalót és azért jöttem.
doktor: (kivesz egy beutalót) Péri Balázs? (olvassa fel a nevet)
én: (meghökkenve néz) Nem. (megmondja a nevét)
asszisztens: Hát, nem néz ki túl Balázsosan. (röhög)
doktor: (ég, mint az erdő a cigicsikktől) Jól van, na. Jöhet érte az egyik rokona is, nem?
én: (magában elkönyveli, hogy beteg egy ember, majd köszön és kimegy)

Felpörgetve

2007-10-14T15:52:00.000+02:00

Igazából nagyon kényelmes tud lenni, amikor az ember élete egyik percről a másikra sokkal gyorsabb tempóra kapcsol. Így nincs időm rágódni, gondolkozni, talán még hibázni sem. Csak sodródom az árral, hagyom, hogy a sors irányítson. Végülis valami terve biztosan van velem, nem igaz?
Az egyéves külföldi tanulmányi út szembe jött velem, mert így kellett történnie. Épp ezért úgy döntöttem, hogy kimegyek jövő szeptemberben Amerikába. Egyelőre ez még egy nagyon friss dolog, a jövőhéten elvileg megyünk ilyen tájékoztató féleségre, akkor majd írok róla bővebben.

My Immortal

2007-10-11T21:15:00.000+02:00

"These wounds won't seem to heal
This pain is just too real
There's just too much that time cannot erase

When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
I held your hand through all of these years
But you still have all of me

I've tried so hard to tell myself that you're gone
But though you're still with me
I've been alone all along"

Ugyanezt éreztem ma, amikor nyüszítettem a fájdalomtól, ami görcsbe rántotta a testem.

Pillanat

2007-10-10T19:00:00.001+02:00

Vannak értéktelen pillanatok, amik értékesnek tűnnek és vannak értékes pillanatok, amik értéktelennek.

Ezzel a bejegyzéssel emlékezem az értékes pillanatokra, amelyek értéktelenné váltak a szememben.

Emlékezem Rád, az értékes pillanatra, amely értéktelenné válik a szememben.

Árulás

2007-10-08T20:52:00.000+02:00

Az árulás a kezdetekben (jó esetben) távoli és undorító dolognak látszik. Aztán ott állunk, hogy magunk is árulók vagyunk. Így ugye teljesen más fogalomnak tűnik. Ha mi tesszük, akkor az a saját szemünkben elfogadott, nem elítélendő cselekedet. De ha mások teszik, rosszabb esetben velünk, akkor duplán bűnnek számít és triplán érezzük megsértve magunkat.
Ez mind azért van, mert többnek hisszük magunkat.

A látszat mindig csal

2007-10-08T18:37:00.000+02:00

Az élet ismét rendesen megszivatott.
A hétvégén rendeltem dvd-ket és ma kaptam egy postai értesítőt, hogy hoztak nekem valamit, vegyem át. Mondtam anyámnak jöjjön velem, mert én is el szoktam vele menni. Húztam ilyen izé, sorszámot, aztán kiderült nem is oda kellett volna. Közben pedig felhívtak telefonon, hogy elszámolták 1200ft-tal a csomagot, ezért többet kell fizetnem. Mondtam anyámnak fizesse már ki, erre ő elkezdett őrjöngeni, hogy egyfolytában költöm a pénzt meg (idézem) mi a faszér kell ilyen hülyeségeket rendelnem az ő terhére. Nanááá, hogy nem volt nála pénz, ezért hazajöttünk majd vissza és másodszor sikerült a jó helyre húzni a sorszámot. Mondtuk a csajnak, hogy csomagot keressen ne levelet, erre visszajön egy borítékkal. Meglepődve néztem majd kijelentettem, ez csak tévedés lehet, mert ebben biztos nincs dvd.
- Hát, dévédé biztosan nincs benne, mert ez nyelvvizsgabizonyítvány - válaszolt.

Azért, ez fájt.

Metró

2007-10-07T15:42:00.000+02:00

Tegnap, amikor leszálltam a metróról, démonnak éreztem magam. Észrevétlenül suhantam a tömegben, talán senki sem látott. De én mindenkit láttam. Nem úgy, ahogy általában elmegyek az emberek mellett, ez valami más volt. Megfigyeltem a tömeg egyhangú mozgását, az egyének apró rezdüléseit. Az aktatáskás férfi idegességtől ráncos arcát. Ahogy sietett, nem szétesve mozgott, mert akkor annyi lett volna az álarcának. Megfontoltan sietett, de a homlokráncai elárulták.
Ott volt még az az idős pár. A bácsika cipelte fel a lépcsőn a néni tolós kocsiját. Láttam a szemében a hálát, amit sok év együttlét után érez az ember, hálás volt, amiért van neki. Mélyről fakadó tiszteletteljes szeretet övezte őket körül.

Soha nem próbálkoztam ilyen dolgokat megfigyelni. Igazából akkor sem. Körülnéztem, alaposan meg akartam vizsgálni, hogy mit mulasztanék el, ha nem tenném meg.

Reisad

2007-10-07T15:32:00.000+02:00

Én nem hiszek a mennyországban. Szerintem túl igazságtalan lenne a létezése. Gondoljatok bele, az úgy nevezett élet és az úgy nevezett halál milyen aránytalan lenne egymáshoz képest. Azért mondom, hogy "úgy nevezett" , mert egyikben sem hiszek, legalábbis nem úgy, ahogy a legtöbben. Az élet és a halál bizonyos értelemben ugyanaz. Mind a kettő valami újnak a kezdete, csak mi emberek valamiért más nevet adtunk a földi létszakasz kezdetének (az ember megszületik) és végének (az ember meghal). Közben azzal, hogy meghalunk, újjászületünk, nem igaz? Hívjuk Reisadnak a létszakaszok (létszakasz = egy bizonyos élet kezdete - maga az élet - az élet vége = halál = új szakasz kezdete ...) összességét, ezt a körforgást. (Egyik álmomban megtaláltam a mindenség könyvét és Reisadnak neveztem el, persze megérinteni nem érinthettem, nem értem fel a könyv hatalmával.) Visszakanyarodva az eredeti témához.. Ennek a körforgásnak van értelme? Hogy szakaszról szakaszra ráncigálják a lelkünket míg végül egy megszaggatott mócsing marad? Mi ennek a célja? Mikor ér véget a körforgás? Mikor jön a nagy semmi?

SG

2007-10-06T23:29:00.000+02:00

" De ahogyan ő látott, abban több is volt. Amit látott, azt érezte is. A szeme egyenesen a szívéig hatolt. "

" Láttam. Hallottam. Megértettem. Szenvedtem. De ki az akiért szenvedek? Állandóan egy kérdés járt a fejemben: kinek a szeretetét becsülöd többre, az övét vagy a többiekét? "

Ezüstszál

2007-10-05T18:23:00.000+02:00

Egyszer teljesen véletlenül majdnem megöltem magam. Vagyis nem véletlen volt, hanem inkább tudalatti.

Álmomban iszonyat sebességgel elhagytam a testem, úsztam az éjszakában majd mérföldek múlva megálltam. Ezzel nem is lett volna gond, de úgy döntöttem nem jövök vissza. Azon a helyen álltam, amiről tudtam, hogy el fogják venni tőlem. Amivel részben eggyé váltam az évek során. Nem akartam eljönni onnan. Ezt az agyam érzékelte és levegő után kapkodva megragadták a kezeim azt a bizonyos ezüstös színű szálat (Omen, te tudod miről beszélek.) aztán elkezdtek visszarángatni. Amikor a helyemre kerültem felébredtem és nem kaptam levegőt. Tudtam, hogy majdnem elszakítottam a szálat, tudtam, hogy ez nem egy álom volt.

Utazás

2007-09-27T20:01:00.000+02:00

Holnap elutazom Olaszországba. Majd kedden leszek.

Céltalanul

2007-09-26T19:49:00.000+02:00

Néha elfog egy furcsa érzés. Értelmetlennek érzem a cselekedeteim, céltalannak a napjaim, eredménytelennek minden próbálkozást, fölöslegesnek minden szót.

Pedig egész jó kedvem volt. Aztán a semmiből rámtört ez az izé.

Rain

2007-09-23T10:55:00.000+02:00

Választás

2007-09-22T22:51:00.000+02:00

,,Nem választjuk a születésünket és nem választjuk a halálunkat sem."

BlueDragon

2007-09-22T21:24:00.000+02:00

Ha valaki tud BlueDragon Torrentre meghívót küldeni, akkor szóljon, mert nekem szükségem lenne rá. Előre is köszönöm.

Lángolni

2007-09-20T18:59:00.000+02:00

Bazmeg. (Bocsánat.)

Ez rohadt szar érzés, de egyben felülmúlhatatlanul gyönyörű is.
Mintha már nem is léteznék. Csak a gondolataim és az érzéseim sűrű masszaként összefojva. Egy ritmusra táncot lejtenek, ez tartja őket életben. És ez a ritmus Te vagy. Leírhatatlan. Teljesen idegen képeket látok, az álomvilágom részeit. Teljesen máshogy érzékelek dolgokat, minden olyan idegen. Csak Te, Te vagy itt és életet adva lüktetsz.

"..és én veled akarok lángolni, mert nélküled elégek."

Féltés..

2007-09-18T18:39:00.000+02:00

Csak egy Anya képes teljesen elrontani (féltésből, nem gonoszságból) a (gyereke szemszögéből nézve) jó dolgokat. Hát, az enyém most nagyon rákapcsolt.

Egy óra

2007-09-16T19:31:00.000+02:00

Teljesen meglepődtem, amikor a minap szembetaláltam magam azzal a ténnyel, hogy még mindig függő vagyok. Szükségem volt az adagomra. Szükségem volt Rád. Minden egyes perc égetett belülről. Minden egyes perccel éreztem, hogy több vagyok. Hiányoztál, de ezt tagadtam. Elnyomtam mélyen, mert azt hittem, így könnyebb lesz. De Te sosem fogsz békén hagyni, igaz? Újra és újra el fogsz menni és mire belenyugszom, addigra visszatérsz.

Egy óra. Ennyit kaptam Belőled, mégis jobban megrészegített, mintha alkoholt vedeltem volna.

Első

2007-09-13T17:36:00.001+02:00

Próbabejegyzés.

Bloody Chess

2007-09-13T15:44:00.001+02:00

Kérdés

2007-09-13T15:10:00.000+02:00

"Bazmeg ebben a kibaszott életben senkire nem számíthat az ember?"

Tetted fel a kérdést.

Tipikus bagolymondjaverébnek szituáció. Ettől az egy kérdéstől ismét rámtört a dühroham, ami kábé félévente egyszer fordul elő és napokig tart.

Hogy merészeled feltenni ezt a kérdést? Rád lehetett bármikor is számítani? Te, aki elmenekültél, mert féltél a kötődéstől, te, aki csak kihasználod az embereket, mert az legalább érzelemmentes, te komolyan feltetted ezt a kérdést? Mit gondoltál, kire számíthatsz? Látom nem gondolkoztál, igaz? Sosem volt az erősséged.

Akkor én most válaszolok: Senkire. SENKIRE. Jól látod nem azt írtam, hogy csak magadra. Tudod miért nem? Mert te még saját magadnak is hazudsz.

Kirándulás

2007-09-13T13:20:00.000+02:00

Hehe. Vicces a világ. Elkezdtem írni egy bejegyzést, aztán kitöröltem és elkezdtem ezt. Nem is tudom miért írok, már a szavaim, a cselekedeteim súlyát sem érzékelem. Azt sem, hogy merre tartok. A hegyen mászok felfelé, vagy iszonyat sebeséggel száguldok a szakadék felé, a lejtőn?

Hopsz, elkalandoztam.

Szóval vicces a világ. Holnap megyek osztálykirándulásra. Inkább a kötelesség vezérel, mint a kedv. Most sajnálj ám. A legutóbbi sem sikerült valami fényesen, a mostanitól pedig egyenesen rettegek. Ugyanis pár önjelölt hülyegyerek binge drinkinget (tömören: ájulásig iszunk) fog rendezni. Lányok, persze. Lebeszélni nem lehet őket erről, az ostoba meg sajnos csak a saját hibájából tanul.

Másodszor

2007-09-12T19:57:00.000+02:00

Azok a tetves cigányok (értsd: lop, csal, hazudik, cigány módra viselkedik) az elmúlt hónapban másodszor próbálták meg kirabolni az öcsémet. Igen, kábé két hete elszedték a telefonját és ma megint megpróbálták (de ugye nem volt már tőle mit elvenni).

És ezek a mocskos gecik utána hazmennek sírni, hogy jajj kisebbség ne bántsák őket.

Vannak rendesek, persze, nem is róluk beszélek.

Meg nem is azért vagyok ideges, mert oda a telefon, hanem mert a gyereknek komoly lelki sérülést okoztak ezzel.

Most mondd nyugodtan, hogy rasszista bejegyzés. Nem te láttad az öcsém arcát.

A fő divathullámról

2007-09-12T16:52:00.000+02:00

Szeretnék két blogbejegyzést a figyelmetekbe ajánlani. A manapság legerterjedtebb divathullámról.

Röhögj egy jót.

Ismerd meg komolyabban. (Ha érdekel.)

Elmélkedések

2007-09-10T18:57:00.000+02:00

Megpróbálom leírni azokat a dolgokat, amiket az elmúlt napokban lusta voltam. Igen, valljuk be, lusta. Lehet, egy kicsit ömlesztett lesz, de ugye ez kit érdekel.

1,
Egy pár sornyit szivesen káromkodnék, mert a freeblog blogimportja hónapok óta nem működik. Arról már ne is beszéljünk, hogy a netem se igazán.

2,
Belenézek a tükörbe és elgondolkozom, vajon a külvilág is ezt látja. Amikor valakinek a szemébe nézek, a lelkéig látok, amikor tükörbe nézek, a lelkemig látok, de vajon képes más is addig látni? Magamnak általános vagyok, volt rá tizenhat évem, hogy megszokjam, de ők hogyan látnak kívülről?

3,
Azok az emberek, akik akár évekig, akár csak napokig, de az életem részesei, milyen hatással vannak az életem alakulására? Módosíthatják csupán a jelenlétükkel, vagy évekig tartó lökdösés után sem képesek másik irányba taszítani?

4,
Miért mindig én kapom a kegyetlen szerepét mások életében?

5,
Ha valakivel előző életemben lelki társak voltunk, akkor azt az embert ebben az életben is meg fogom találni?

Stairs

2007-09-08T15:18:00.000+02:00

Menniük kell

2007-09-05T20:17:00.000+02:00

[én] Tudom, hogy jobb lesz de akkor is.. Elment, ennyi. Kisétált azon a rohadt ajtón (pedig nem neki kellett volna) és nem jön többet vissza.Miért nem? Mér mennek el?

[te] Mert olyan a természetük. Menniük kell.

[én] De miért? Mér kell?

[te] Az emberekben benne van az, hogy ha vkit megszereznek akkor már más kell.A változatosság gyönyörködtet. És ez igaz is..

[én] Engem nem gyönyörködtet.. Engem mér nem gyönyörködtet?

[te] Mert te az állandóságra vágysz.

[én] Miért nem őszinték? Mért nem tudnak őszintén kimondani dolgokat?

[te] Mert akármilyen kemények is, elgyengülnének.

[én] Én sem akarok gyenge lenni, de mégis őszintén kimondom. Vagy csak én vagyok már ennyire felnőtt? Hogy képes vagyok a saját gyengeségem kockázatán túllépni?

[te] Talán igen. Talán csak te vagy olyan bátor.Egyszer úgyis lesz valaki aki ugyanolyan bátor lesz, mint te.De nem feltétlenül kell elnegedned valakit ahhoz, hogy egy új is részt kapjon az életedben.

Tudod, be kell hogy valljam, igazad van. Teljesen igazad van.